• Ki, mekkora nyugdíjösszeggel számolhat?

  • Jelenleg hogyan is néz ki a nyugdíjrendszer Magyarországon?

  • Mit fontos tudni a nyugdíjhelyzet jelenéről és jövőjéről?

 

Korábban, a szocializmusban azt tanították nekünk, hogy nyugdíjba menetel után az állam gondoskodik rólunk.

Hol van már a szocializmus? Hol van már az Alkotmány? Jelenleg Magyarországon kapitalizmus, piacgazdaság és Alaptörvény van érvényben!

 

A társadalom tagjai ez idáig természetesnek vették, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után az állam biztosítja számukra a további megélhetést nyugdíj formájában. A gazdasági és társadalmi környezet azonban jelentősen megváltozott nemcsak nálunk, de a többi fejlett országban is.

 

A nyugdíjrendszer kialakulása

 

A jelenlegi rendszer alapjai több mint 85 éve léteznek. Az első nyugdíjtörvényt 1928-ban hozták létre, melynek célja az volt, hogy az adófizető állampolgárok az idős kort elérve tisztességes megélhetést kapjanak.

Az 1930-as években a várható élettartam kb 48-50 év volt, míg a megállapított nyugdíjkorhatár 65 év. Logikus, hogy az akkori államigazgatásnak nem jelentett komoly terhet eltartani a „szépkorúakat”.

A II. Világháború után került bevezetésre a felosztó-kirovó rendszer, amely azt jelentette, hogy az aktív dolgozók járulékaiból fizették ki a nyugdíjakat. A felosztó-kirovó rendszer akkor működik jól, ha minimum kétszer annyi járulékfizető tart el fele annyi nyugdíjast.

 

A magyarországi nyugdíjhelyzetet befolyásoló tényezők

 

A jelenlegi lakossági korfa úgy néz ki, hogy a 9 millió 962 ezer fős lakosságból kb 3 millió fő a nyugdíjas korú. Ha számításba vesszük a gyerekeket, megváltozott munkaképességűeket, munka- és állásnélkülieket, valamint az inaktív létszámot (GYES, szabadságvesztés), jól látszik, hogy talán a lakosság fele fizet járulékot, és járul hozzá a nyugdíjak kitermeléséhez. A helyzetet tovább rontja, hogy a közalkalmazottak járulékait az állam fizeti azt a járulékot, amit ki is fizet a jelenlegi nyugdíjakra.

 

Az jó, hogy emelkedik a minimálbér, hiszen az aktív dolgozók közel fele minimálbérre van bejelentve, ami azt jelenti, hogy a járulékfizetés is ez az összeg után történik!

 

A hölgyek esetében 18 passzív évvel kell számolni, míg a férfiak esetében 14 év a várható nyugdíjban töltött idő. Igen ám, de mennyi pénzből?!

 

Az állam terheit súlyosbítandó, a külföldön élők és dolgozók szintén nem ide fizetik a járulékot, és döntő többségében nem is itt adóznak.

 

A gyermekszületések száma a kívánt mérték alatti, pedig ők a jövő adófizetői, az általuk történő befizetésekből kellene eltartani „szüleiket”, hiszen amikorra ők aktív dolgozókká válnak, szüleik lesznek nyugdíjasok.

 

A Népességtudományi Kutató Intézet szerint a nyugdíjasok száma 2017-ben meghaladja a 30%-ot.

 

Mit tehetünk a saját anyagi biztonságunkért, nyugdíjunkért?

 

A fent leírtakból következik, hogy az öngondoskodás megkérdőjelezhetetlen, vagyis a jelenlegi jövedelmünkből félre kell tennünk a jövő érdekében a nyugdíjas éveinkre. Ugyanis az állam nem fog gondoskodni rólunk, hanem azt nekünk kell megtenni. Nem beszélve az egészségügyi kiadások növekedéséről, amely az életkor növekedésével exponenciálisan nő.

 

Ha 20 évet töltünk el nyugdíjban, akkor a 20 év jövedelem-kiesését elő kell finanszírozni még aktív korban. Már havi 20.000 forintos, szisztematikus megtakarítás is sokat segíthet, ha ehhez hozzávesszük a 20%-os éves szintű adójóváírást, mely a számlára kerül, ezzel is növelve az alaptőkét, és a hozamintenzitást.

A prémiumkategóriás nyugdíjtermékek még kb 10% bonuszt is adnak évente, és van olyan termék, ahol az alapok 4% garantált hozamot is teljesítenek.

 

Ne késlekedjen!

Javaslom, keresse kapcsolattartónkat, és kérjen díjmentes konzultációt.